Ambrózy-Migazzi István Általános Iskola hivatalos honlapja

1919-ben született Vasváron, édesapja Abay Jenő vasvári, majd vasszécsenyi körjegyző volt. 1948-ban, a Kőszegi Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. 1949-ben Vashegyaljáról helyezték át az iskolánkba, Tanakajdon helyettesített. 1950-ben Káldra helyezték el.

1912-ben születet Szombathelyen. Az elemi iskolát Vasszécsenyben végezte el. 1936-ban Mikes János püspök szentelte pappá Szombathelyen. 1942-ben latin-történelem szakos tanári diplomát szerzett. A II. világháború alatt tábori lelkészként szolgált. 1956-ban a forradalom alatt sárvári plébánosként bekapcsolódott az eseményekbe, ami miatt 1957-ben bebörtönözték, ahol a 120 kg-os ember 48 kg-ra fogyott le. 1959-ben közkegyelemben részesült. 1970-ben hunyt el Budapesten. 1992-ben semmisnek mondta ki a Vas Megyei Bíróság az 1957-es ítélet, 2002-ben Sárváron poszthumusz Díszpolgári címet kapott. 2008-ban "Akiért a harang szól" címmel drámát írtak életéről.

1906-ban született Csöngén. A Bajai Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Elsőként Náraiban tanított, majd 1916-ban kinevezték a szécsenyi elemi iskolához. 1928-ban esperes-kerületi iskolalátogatónak, 1939-ben a vasszécsenyi KALOT vezetőjének választották. 1945-ben munkaszolgálatra hívták be a Muravidékre. Nyugdíjazásáig, 1966-ig tanított az iskolánkban. 1957-ben Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott. Vasszécseny helytörténetével kapcsolatos kutatásokat végzett, amit fia, Bertók László fejezett be.

1935-ben született Vasszécsenyben, édesapja Bertók István tanító. Az elemi iskolát is itt végezte el. 1953-ban érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1955-ben szerzett matematika-kémia szakos diplomát a Pécsi tanárképző Főiskolán. Először Acsádon tanított, majd 1956-tól haláláig az iskolánkban. 1965-ben megválasztották az Úttörőcsapat vezetőjének. 1984-ben gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek választották, mint tanácstagot. Folytatta édesapja falutörténeti kutatásait.

1893-ban született. 1913-ban nevezték ki a lipárti elemi iskolához osztálytanítónak. 1919-ben a Kommün alatt, a Lipárton megalakuló munkástanácsnak jegyzőkönyveket írt, amiért 1920-ban fegyelmi eljárást indítottak ellene, azonban tanúkkal tudta bizonyítani, hogy ezt kényszer alatt tette, így felmentették. 1972-ben hunyt el Vasszécsenyben.

1895-ben született Vépen. 1914-ben a Győri Tanítóképző Intézetben kapott tanítói oklevelet. 1914-15 között Őriszentpéteren tanított. 1915-ben nevezték ki a lipárti elemi iskolához osztálytanítónak. 1919-ben, a Kommün alatt Lipárton megszervezte a Kommunista Pártot, direktóriumi tagokat jelölt, amiért 1920-ban elbocsátották állásából, és kitiltották az ország összes iskolájából.

1964-ben született Szombathelyen. Iskolánk tanulója volt. 1982-ban érettségizett a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. 1987-ben diplomázott a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola magyar-orosz szakán. Ugyanettől az időtől tanít a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. 1991-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. 2001-ben ugyanitt a nyelvtudományok doktora lett. Ugyanebben az évben a nemzeti tankönyvkiadónál Márai Sándorról önálló könyve jelent meg. 2002-ben az Akadémiai Kiadónál szintén Márai Sándorról jelent meg egy kötete. 2005-től a Berzsenyi Dániel Főiskola Tanulmányi rektor-helyettese, 2007-től általános rektor-helyettes. 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnökhelyettese. Tagja a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, a Veszprémi Akadémiai Bizottságnak, az ELTE Stíluskutató, valamint Szövegtipológiai Kutatócsoportjának

1891-ben született Szécsenyben. A szécsenyi elemi iskola tanulója volt. A szombathelyi Faludy Gimnáziumban érettségizett. 1911-ben szerzett diplomát a Győri Katolikus Tanítóképző Főiskolán, 1911-18 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Sárváron, Székesfehérváron, majd Szombathelyen tanított művészeti és szerkesztő rajzot és ábrázoló geometriát. Tagja volt a két világháború közt Szombathelyen működő Szent Márton Céhnek. A 30-as években segítette Pungor Ernőt diákéveiben. Látványelvű festő volt, mindvégig közel állt hozzá a falu élményvilága, vásznain gyakran örökítette meg a paraszti élet hangulatait. Tájképeket és csendéleteket is készített, elsősorban olaj és tempera-technikával dolgozott. Fafaragással és kisebb faszobrok készítésével is foglalkozott. 1975-ben hunyt el Budapesten, szülőfalujában van eltemetve.

Vasszécsenyben született. Az elemi iskolát is itt végezte el. 1903-ban érettségizett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban. 1945-ben hunyt el Ugodon.

1920-ban született Vasszécsenyben. Az elemi iskoláit is itt végezte el. 1942-ben Pápán szerzett tanítói oklevelet. 1943-45 között zászlósként szolgált a fronton. 1945-től Ondódon és Toronyban volt rövid ideig állásban, majd 1946-ban visszakerült szülőfalujába, 1978-ban, hivatása teljesítése közben, iskolai tanórán érte a halál az iskolánkban.

1912-ben született Szécsenyben. Az elemi iskoláit is itt végezte. 1935-ben Pápán szerzett tanítói oklevelet. 1939-ben Kecskeméten gazdasági szaktanítói oklevelet szerzett. 1939-45 között a szécsenyi elemi iskolában tanított. Ezután még Enyingen, Keléden, Polgárdiban, Jánosházán és Mosonmagyaróváron. Itt keresztény világnézete miatt csak napközis tanár lehetett. 1988-ban hunyt el Vasszécsenyben

1915-ben született Pecölben. Az elemi iskolát már Lipárton végezte el. 1937-ben a Kőszegi Állami Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. 1943-tól Bárdoson, 1947-től Tanakajdon, majd Lipárton tanított. 1945 után B listára került. 1952-ben igazgatónak nevezték ki az iskolánkba, majd 1960-tól ismét ő vezette az intézményünket. 1975-ben vonult nyugdíjba az iskolánktól.

1943-ban született Murakeresztúron. Nagykanizsán érettségizett, majd 1966-ban szerzett tanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar-szláv nyelvek szakon. 1969-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen bölcsészdiplomát szerzett, 1972-ben doktorált. 1973-tól tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. 1974-ben egy tanévet tanított az iskolánkban. 1980-tól tanszékvezető, 1984-ben habilitált. 1995-től tudományos főigazgató-helyettes, 2001-től főigazgató, 2000-től rektor. 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának az elnöke. Alapítója az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Nyelvtudományi és a Pécsi Tudományegyetem Doktoriskolájának, Széchényi Professzori Ösztöndíjban részesült. Tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szlovén Szlavisztikai Társaságnak, a Horváth Filológiai Társaságnak, a Magyar Filológiai Társaság alelnöke. 2002-től a MTA Vas Megyei Tudományos testületének az alelnöke.

1916-ban született. Az elemi iskolát Szombathelyen végezte el. 1934-ben érettségizett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban. 1939-ben szerzett magyar-latin szakos tanári diplomát a Pázmány Péter Egyetem bölcsészettudományi karán. 1939-44 között a Kőszegi Katonai Reáliskola tanára volt, a háború után B. listázták, így került tanárnak 1946-ban a lipárti katolikus körzeti iskolához. 1949-ben megválasztották igazgatónak. 1954-ben matematika szakos tanári oklevelet szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. 1950-61 között a szombathelyi kanizsai Dorottya Gimnázium, majd ezt követően 1977-ig a szombathelyi Entzbruder Dezső Gimnázium tanára volt. 1980-ban hunyt el Szombathelyen.

1808-ban született Pesten. 1837-39 között két évet töltött Szécsenyben Ebergényi Viktor vendégeként, "ifjú barátnőmnél, Blaskovich Juliannánál", Ebergényi Viktor feleségénél. Karacs Teréz a reformkori Magyarország vezető értelmiségeivel, többek közt Katona Józseffel, Kisfaludy Károllyal, Vörösmarty Mihállyal volt kapcsolatban. A 19. századi magyar nőnevelés legjelentősebb alakja volt. 1892-ben hunyt el Békésben.

1925-ben született Káldon. Az elemi iskoláit is végezte el. 1940-ben érettségizett a sárvári polgári iskolában. 1945-ben a soproni Evangélikus tanítóképzőben szerezett tanítói oklevelet. 1945-46 között helyettes tanítóként dolgozott Niczken. 1946-48 között Káldon tanított. 1949-ben került az iskolánkba, 1950-53 között, majd 1955-59 között ismét igazgatója volt az iskolánknak. Ő építtette a lipárti három tantermes iskolát. 1953-55 között a szombathelyi járási tanács művelődési osztályának volt a vezetője, 1959-69 között pedig ugyanitt volt tanulmányi felügyelő. 1963-ig lakott a sarokiskola szolgálati lakásában. 1967-ben a Pécsi tanárképző Főiskolán tanári oklevelet szerzett. 2009-ben hunyt el Szombathelyen.

1878-ban született Nemeskersztúron. 1900-ban Csáktornyán szerzett tanítói oklevelet. 1902-ben nevezték ki a lipárti elemi iskolába kántortanítónak. 1916-ban hunyt el Lipárton, Sírja a lipárti temetőben van.

1936-ban született Vasszécsenyben, egyszerű földműves szülők hetedik gyermekeként. Az iskolánk tanulója volt, osztályfőnöke Horváth Béla latin-magyar szakás tanár figyelt fel irodalmi képességeire. 1950-ben, 14 évesen írta első verseit. 1953-ig egy földmérő irodában dolgozott, majd 1955-ben ápolónői szakvizsgát tett. 1991-ig a szombathelyi Markusovszky Kórházban ápolónőként dolgozott. 1981-től publikál, és tagja a Magyar Írószövetség Nyugat Magyarországi Írócsoportjának. Gazdag Erzsi és Káldi János költők figyeltek fel irodalmi tevékenységére. 2004-ben jelent meg "A tér kitágul" című CD-je, melyen maga mondja el verseit, 2006-ban pedig megjelent "Porszem sikoly" című kötete.

1934-ben született Lipárton, egyszerű földműves szülők gyermekeként. A lipárti elemi iskola és a vasszécsenyi körzeti katolikus iskola tanulója volt, ahol osztályfőnöke, Horváth Béla latin-magyar szakos tanár fedezte fel irodalomhoz való vonzódását. 1954-ben érettségizett a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban. 1954 óta publikál. 1954-56 között adminisztrátor, majd könyvelő a Földműves Szövetkezetnél. 1962-ben tanító oklevelet szerzett a szombathelyi Tanítóképző Intézetben. Pedagógus pályáját Bozzaiban kezdte, majd 1976-tól nyugdíjazásáig Vépen tanított. 1972-ben Miniszteri Dicséretben részesült. 1976-91 között a Vas Megyei Pedagógiai Intézet szaktanácsadója is volt. 1994-ben Pedagógiai Szolgálati Emlékérmet kapott. Több kötetében is lírai emlékezéssel örökíti meg gyermekkora világát, szülőfalujának életét, szokásait, néphagyományait.

1926-ban születet Tanában. A Kőszegi Állami tanítóképzőben szerzett tanítói képesítést. Először az Irgalmas rendi nővérek által fenntartott, ikervári nevelőotthonban, majd a táplánszentkereszti iskolában tanított. 1956-tól nyugdíjazásáig, 1981-ig tanított az iskolánkban, majd 1981 után is hittantanárként.

1933-ban született Pecölben. Az elemi iskolát is itt végezte el. 1952-ben érettségizett a szombathelyi Közgazdasági Leány-középiskolában. 1955-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola kémia-matematika szakán. 1954-89 között iskolánk tanára, 1979-89 között igazgatóhelyettese volt.

1933-ban született Szombathelyen. Az elemi iskolát a szombathelyi Püspöki Iskolában végezte. 1951-ben érettségizett a szombathelyi Premontrei, majd Nagy Lajos Gimnáziumban. 1955-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán. 1954-56 között tanított az iskolánkban. 1956-57 között a szombathelyi Hollán Ernő utcai általános iskolában, majd 1957-59 között a szombathelyi Zrínyi általános iskolában tanított. 1959-től nyugdíjazásáig a szombathelyi tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának, a Bolyai János Általános Iskolának volt a rajz tanára. 1966 óta kiállító művész, alapító tagja volt a Vasi Műhely képzőművészeti csoportnak, aminek a megszűnéséig tagja volt. 2008-ban hunyt el Szombathelyen.

1923-ban született Vasszécsenyben egyszerű földműves szülők gyermekeként. A vasszécsenyi elemi iskola tanulója volt. 1943-ban érettségizett a szombathelyi Faludy Gimnáziumban. 1948-ban diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1949-ben okleveles vegyész végzettséget kapott az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, ahol 1970-ig tanított, 1968-70 között rektor-helyettes volt. 1952-ben a természettudományok, 1956-ban a kémia tudomány doktora lett. 1967-től az MTA levelezős, 1976-tól rendes tagja lett. 1970-90 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított, 1972-81 között a Vegyészmérnöki kar dékánja volt. 1990-94 között az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, és a rendszerváltás utáni első kormány tárca-nélküli minisztere volt. 1993-ban, 70. születésnapján Vasszécseny Díszpolgárává választották. 2001-től a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alap főigazgatója volt. 2007-ben hunyt el Budapesten 84 éves korában. 2007-től a község újonnan felújított Művelődési Háza az Ő nevét viseli.

1863-ban született. 1898-ban nevezték ki a szécsenyi elemi iskolához kántortanítónak. 1914-ig tanított, az ő időszaka alatt vált jelentőssé Szécsenyben a színjátszás. Nem sokkal nyugdíjazása után, 1915-ben hunyt el Vasszécsenyben

1922-ben született Vasszécsenyben. Az elemi iskoláit is itt végezte. 1949-ben Szombathelyen pappá szentelték. 1956-ban, a forradalom után Nagykanizsán koncepciós perben elítélték, majd bebörtönözték. 1974-ben Szepetneken tartotta ezüstmiséjét. 1977-től Kőszegszerdahelyre helyezték plébánosnak. 2006-ban Vasegerszegen hunyt el, szülőfalujában temették el.

1925-ben született Kajdon, édesapja Pungor Máté tanító volt. Az elemi iskolát is Kajdon végezte el. 1938-ban érettségizett a kőszegi Szt. Domonkos rendi polgári leányiskolában. 1943-ban ugyanitt szerezte meg a tanítói képesítését. 1944-től először ideiglenesen, majd 1945-től véglegesen a tanakajdi iskolában tanított, 1948-54 között iskolánk tanítója volt. 1949-ben Horváth Béla iskolaigazgatóval összeházasodtak. 1954-61 között Tanakajdon, majd 1961-80 között Szombathelyen tanított. 1981-ben hunyt el Szombathelyen.

1895-ben született Szécsenyben. Az elemi iskolát Kajdon végezte el. A szombathelyi Premontrei Gimnáziumban érettségizett. Felsőlövőn szerezte meg a tanítói oklevelet. Az I. világháborúban, 1915-18 között katona volt. 1918-20 között Rumban tanított, majd 1943-ig Kajdon volt kántortanító, 1936-tól igazgató volt. 1943-44-ben ismét behívták katonának. 1944-50 között Lipárton és Kajdon tanított. 1950-56 között Bucsun, 1956-57 között Táplánszentkereszten tanított. 1961-62 közt ismét Tanakajdon tanított. 1958-tól a tanakjdi takarékszövetkezet ügyvezetője is volt. 1964-ben hunyt el Tanakajdon.

1939-ben született Csempeszkopácson. Az általános iskolát az iskolánkban végezte el. 1957-ben érettségizett. 1963-ban diplomázott a szombathelyi Tanítóképző Főiskolán, majd a Pécsi Tanárképző Főiskolán rajz-magyar szakos diplomát szerzett. Először Rábakovácsiban majd Felsőcsatáron tanított. 1966-76 között az iskolánk tanára volt. Itteni tanári évei alatt alapozta meg az 1976-ban megnyílt Csempeszkopácsi Helytörténeti Múzeum gyűjteményét. 1995-ben Pável Ágoston Emlékplakettet kapott. 2006-ban hunyt el Szombathelyen. 2007-ben az ő nevét vette fel a Csempeszkopácsi Helytörténeti Múzeum

1916-ban született Vasszécsenyben, édesapja Süle József iskolaigazgató, édesanyja Pungor Margit, Pungor Ferenc szécsenyi tanító lánya volt. Az elemi iskolát is itt végezte el. 1935-ben érettségizett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban. 1940-ben Szombathelyen szentelték pappá. Kisegítő káplán volt Tófejen és Püspökmolnáriban, káplán volt Csehimindszenten. 1944-ben kinevezték a kőszegi Kelcz-Adelffy Árvaház prefektusának, később a II világháború alatt tábori lelkész volt. 1949-ben püspöki titkárnak nevezték ki Szombathelyre. 1952-ben, a Rákosi korszakban, koncepciós perben elítélték, három évet Recsken töltött. Szabadulása után Rumban, Kámonban, majd 1957-től haláláig Salomváron volt plébános. Itt, a népi vallásosság kegytárgyaiból létrehozott egy egyházművészeti múzeumot.

1855-ben született Rábakovácsiban. A középiskolát és a tanítóképzőt Csurgón végezte, az utóbbit 1903-ban. 1903-04 között Rábakethelyen volt osztálytanító. 1904-től nyugdíjazásáig, 1946-ig tanított a vasszécsenyi elemi iskolában. Az első világháborúban az orosz fronton, Lunblin alatt megsebesült. 1915-től kántortanító, 1928-tól igazgató volt a vasszécsenyi elemi iskolában. 1946-ban esperes-kerületi tanfelügyelővé választották. Igazi néptanító, a "falu lámpása" volt. 1972 hunyt el Vasszécsenyben.

1900-ban született Lipárton, egyszerű földműves szülők gyermekeként. A lipárti elemi iskola tanulója volt. 1919-ben kántori vizsgát tett Győrben, de mivel ez a Kommün alatt volt, ezt a vizsgát nem fogadták el, így 1920-ban, a Pápai Tanítóképző Intézetben új vizsgát tett. 1919-től tanított a lipárti elemi iskolában egészen 1931-ig, ekkor áthelyezték az induló bárdosi iskolához. 1921-ben hivatalosan jelen volt Győrben IV. Károly király fogadásán. 1943-ban visszakerült lipárti iskolához, ahol egészen haláláig, 1960-ig tanított, 1959-60 között igazgatója volt az iskolánknak. 1956-ban megünnepelte a forradalmat az iskolásokkal a lipárti hősi emlékműnél. Nyugdíjazása előtt a "Dankó Pista muzsikája" iskolai színdarab próbája közben lett rosszul, de azért még végig próbálták azt, azonban mikor legutolsóként bezárta a sarokiskolát, az utcán ismét rosszul lett és meghalt. 2010-ben utcát neveztek el róla községünkben.

1939-ben született Bárdoson, édesapja Sütő Károly tanító volt. Az elemi iskolát Lipárton végezte el. 1956-ban, diákként részt vett a forradalom lipárti eseményeiben. 1959-ben szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett. 1960-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolán matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1960-68 között az MTA Csillagvizsgáló Intézetében dolgozott. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki diplomát kapott. 1980-tól tanít a Zsámbéki Tanárképző Főiskolán (1990-től Apor Vilmos Katolikus Főiskola), 2004-2005 között főigazgató volt.

1910-ben született Lipárton, Sütő Károly igazgató testvére volt. Az elemi iskoláit is Lipárton végezte el. 1929-ben érettségizett a szombathelyi Premontrei Gimnáziumban. 1934-ben Mikes János püspök szentelte pappá Szombathelyen. Még ebben az évben áthelyezték a Váci Egyházmegyébe, Fóton volt káplán. 1963-ban, egy közlekedési balesetben hunyt el Nagykölkeden.

1909-ben született. Hadnagyként szolgált a II. világháborúban, majd orosz hadifogságba esett. 1977-ben hunyt el Szombathelyen, Vasszécsenyben temették el.

1898-ban született Szécsenyben, egyszerű földműves szülők gyermekeként. Az elemi iskolát is itt végzete el. 1919-ben szerzett tanítói oklevelet a Felsőlövői Tanítóképző Intézetben. 1926-ig tanított a szécsenyi elemi iskolában.

1913-ban született Vasszécsenyben. Az elemi iskoláit is itt végezte. 1935-ben szerzett tanítói oklevelet a Kőszegi Tanítóképző Intézetben. 1938-42 között Iváncon tanított. Ekkor behívták katonának, hadnagyként szolgált, 1943-ban, a Donnál, Korosában hősi halált halt, nem hagyta cserben a beosztott katonáit. 1955-ben nyilvánították halottnak.

1939-ben született Vasszécsenyben. Iskolánk tanulója volt. 1957-ben érettségizett a szombathelyi Közgazdasági Technikumban. 1969-ben diplomázott a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. 1958-95 között a Rumi gyógypedagógiai Intézet gyermeknevelője, majd tanára volt.

1944-ben született Szombathelyen a lipárti malomtulajdonos Szkok Andor negyedik gyermekeként. A malmokat 1949-ben államosították, a Szkok családot 1950-ben, a Rákosi korszakban elüldözték, így Szkok Iván csak két hónapig volt az iskolánk tanulója. 1962-ben érettségizett a budapesti Művészeti Gimnáziumban, tanárai Sebestyén Ferenc és Somogyi József voltak. 1970-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Kádár György festőművész volt a mestere. 1971-ben Derkovits Ösztöndíjat kapott. A 70-es évektől kezdve, megszakításokkal több évtizeden keresztül a budapesti Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt. 1979-ben Huszárik Zoltán Csontváry filmjéhez Ő készítette a filmhez felhasznált Csontváry másolatokat. 1988-ban Alapítványt tett a szombathelyi Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola kiemelkedő tanulói számára. 1999-2000 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének volt az elnöke. 2009-ben, 65. születésnapján, Vasszécseny Díszpolgárának választották. A világ szinte minden kontinensén voltak kiállításai, több tucat köztéri alkotása díszíti az országot, háromdimenziós, illuzionista festészete világviszonylatban is egyedülálló

1945-ben született a kárpátaljai Beregszászon. 1948-ban szüleivel és három testvérével együtt áttelepültek Magyarországra. 1951-től a lipárti Szkok házban kaptak szolgálati lakást. Az iskolánk tanulója volt. Rajzolást a szombathelyi Lődör Jenő festőművésztől tanult, mivel mozi plakátokat szeretett volna készíteni. A magtár iskolában előadott falusi színdarabokhoz (Aranyember, Sári bíró) díszleteket festett. 1963-ban érettségizett a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban. Szakkörökben rajzot Csonka Ernő festőművésztől, kerámiát Geszler Mária iparművésztől tanult. Érettségi után rövid ideig dajkaként dolgozott a vasszécsenyi óvodában, majd a tanakajdi ÁFÉSZ-nek lett a kirakatrendezője. 1969-ben végezte el a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolát Budapesten. 18 évig volt a szombathelyi Centrum Áruház dekoratőre. Nyugdíjazása után egy virágkötő buzdítására kezdett el foglalkozni bábkészítéssel. Családi manufaktúrában közösen készítik a bábokat. A babafigurák alapanyagai a szombathelyi Szakács Gábor kékfestő mester műhelyéből kerülnek ki. A bábkészítés mellet az utóbbi években visszatért a tájkép és csendéletfestéshez is. 2007-ben a vasszécsenyi óvodába nagyméretű Tündérország textilkompozíciót készített, ugyanebben az évben elnyerte a Vas Megyei Iparkamara Céhkorsó díját.

1911-ben született Vasszécsenyben. Az elemi iskoláit is itt végezte. A Kalocsai Érseki Tanítóképző Intézetben 1935-ben szerzett tanítói oklevelet. 1939-től tanított a tanakajdi elemi iskolában, 1942-től véglegesítették. 1946-tól tanított a lipárti katolikus körzeti általános iskolában. Nyugdíjazásáig tanította az alsó tagozatos tanulókat Tanakajdon.

1959-ben született Szombathelyen. Az iskolánk tanulója volt, ahol Pungor Zoltán magyar-rajz szakos tanár figyelt fel tehetségére. 1977-ben érettségizett a Budapesti Képző-és Iparművészeti Szakközépiskolában, ahol Szkok Iván is a tanára volt. 1978-80 között a budapesti Szépművészeti Múzeumban dolgozott. 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, mesterei Blaski János és Sváby Lajos festőművészek voltak. 1990-től tanít a Berzsenyi Dániel Főiskolán, 2000-2002 közt a Rajz Tanszék vezetője volt. 1995-től tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, 2003-tól a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. 2001-02 közt a Vasszécsenyi Üzenet önkormányzati lap szerkesztője volt. 2006-ban az Iconostasion képsorozatából állandó kiállítás nyílt a Szombathelyi Premontrei Rendi Gimnáziumban. 2009-ben elkészítette 150 oldalas, Vasszécseny Helytörténeti Adattárát, 5000 képből áll, Vasszécseny Digitális Képarchívumát, valamint 1150 tételes Vasszécseny Helytörténeti Bibliográfiáját, mindhárom kiadatlan. Ugyanebben az évben fő támogatója volt az iskolánk énekkara "Csillagfényes éjszakán" című CD-jének.

1936-ban született Jákon. 1955-ben érettségizett a Sárvári Tanítóképző Intézetben. 1956-ban szerzett tanítói oklevelet a Kőszegi Állami Tanítóképzőben. 1957-től tanít az iskolánkban, 1960-tól 1991-ig, 31 évig volt az igazgatója iskolánknak. 1963-73 közt a sportkör elnöke volt, és ugyanebben az időben népművelési ügyvezető volt Lipárton. 1973-78 közt a könyvtár vezetője is volt. 1977-ben magyar szakos tanári diplomát szerzett a szombathelyi Berzsenyi Dániel tanárképző Főiskolán. 1982-90 között az általános Művelődési Központ vezetője volt. 1996-ban egy országos pályázaton nyert díjat a falu 2 mondájának feldolgozásával. 1998-2001 között a Vasszécsenyi Üzenet önkormányzati lap szerkesztője volt.

1941-ben született Rumban. 1960-ban érettségizett a szombathelyi Közgazdasági Technikumban. 1967-ben diplomázott a Pécsi Tanárképző Főiskola orosz-történelem szakán. 20 éven át, 1975-95 között volt iskolánk tanára.

1964-ben született Szombathelyen. Az iskolánk tanulója volt. 1982-ben érettségizett a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnázium német tagozatán. 1982-84 között a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakos hallgatója volt. 1988-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola textilfalikép-szőnyegszövő szakán, mesterei Pauli Anna és Szilvitzky Margit voltak. 1990-ben ugyanitt mesterképzőt végzett. Szakrális tér c. diplomamunkájáért nívódíjat kapott. Ugyanettől az évtől tagja a Fiatal Iparművészek Stúdiójának 1992-ben Moholy Nagy László ösztöndíjat kapott, ugyanettől az évtől tagja a matéria Csoportnak. 1997-ben Kozma Lajos kézműves ösztöndíjat kapott. 2004-től tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán. 2009-ben doktori vizsgát tett a Moholy Nagy László Egyetemen, ugyanebben az évben fontos kiállítása nyílt a Duna Televízióban.

1925-ben született Lipárton. Az elemi iskoláit is itt végezte. 1941-től a nagyváradi Szent Orsolya Rendi Leánylíceumban tanult 1944-ig, a II. világháború miatt félbeszakította tanulmányait. 1947-ben a soproni Isteni Megváltó Leányai, Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet. Szüleit kuláknak nyilvánították, így sokáig nem tudott elhelyezkedni. 1957-ben, a magtár iskolában működő nyári óvodában volt nevelőtanár. 1959-től tanított az iskolánkban egészen nyugdíjazásáig, 1980-ig. 2006-ban hunyt el Vasszécsenyben.

1946-ban született Szombathelyen. Az iskolánk tanulója volt 1952-56 között. 1964-ben érettségizett a szombathelyi nagy Lajos Gimnáziumban. 1969-ben diplomázott a Szegedi Tudományegyetem biológia-földrajz szakán. 1974-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1984-től tanít a szombathelyi Berzsenyi Dániel tanárképző Főiskolán, 1990-től a Földrajz, majd később a Természetföldrajzi tanszék tanszékvezetője. 1997-ben Ph.D fokozatot szerzett, 2001-ben habilitált. 2001-2002 között tudományos főigazgató-helyettes volt, 2003-tól a Természettudományi Kar kari főigazgatója, 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Karának dékánja. Tagja a Magyar Földrajzi Társaságnak, a Magyar Földtani Társaságnak és a Magyar Karszt-és Barlangkutató Társaságnak.

1941-ben születet Vasszécsenyben, édesapja Szalai József tanító volt. Iskolánk tanulója volt. 1960-ban szerzett diplomát, Bozzaiban tanított egy évet, majd 1960-66 között Tanakajdon. 1969-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán földrajz-történelem szakos diplomát szerzett. 1966- 2002 között, 36 évig tanított az iskolánkban, 20 évig vezetett népi tánc szakkört, 25 évig honismereti szakkört és 27 évig volt az iskolai Vöröskereszt felelőse.